Péntek reggel 6:40-kor indulás a debreceni reptérről (Wizzair, mi más lenne DEB-ről?), ahol még soha nem voltam. Nagy tömeg nincs, az biztos! Nagyon alapos biztonsági ellenőrzés után (minden elektromos eszközt be kellett kapcsolni!), kis késéssel, de pontos érkezéssel indulás Charleroi-ba. Még mindig nehéz megszokni a géppisztolyos katonákat, de ez van. A flibco.com busza pontosan indul és érkezik Lille-be. Éppen szünnap van a foci EB-n, így a szurkolói zóna üresen tátong, néhány ír szurkoló járkál itt, de csak a vonatot várják, hogy tovább utazhassanak.

Gyalog indulok a központ felé, útközben egy szép, gótikus stílusú templomot – a Saint-Maurice-t – nézem meg. Nem bírom felfogni, hogy hogyan tudtak ilyen épületeket alkotni több száz évvel ezelőtt.

Ezután a Beffroi de Lille-hez megyek, melynek tornyába fel lehet menni, de majd csak két óra után… Hát akkor nyakamba veszem a várost és különböző épületeket, utcákat fotózok.

Eszem is valamit (KFC, bocs ez nem egy gasztrotúra…) és aztán visszasétálok a toronyhoz, ahol kiderül, hogy a jegyárus szülei magyarok, de ő már alig tud magyarul, kb. annyira mint én franciául… Így aztán elbeszélgetünk pl. a foci EB-ről. A toronyba lift is megy föl, ki is használom, de nagyon szép a kilátás.

Még néhány épület lefotózására és egy kis vásárlásra marad idő, mert nemsokára jön a busz, legalábbis azt hiszem, de most fél órát késik. Szerencsére nem gond, mert van idő a repülő indulásáig.

Pontosan landolunk Gdanskban, ahonnan a szállásom 5 percre van. Recepció persze nincs, de szerencsémre épp akkor ér oda egy lány is, aki lengyel, így ő fel tudja hívni a tulajdonost, aki egy szót sem tud angolul, így aztán lettem volna bajban, ha ez rám marad. Nem túl igényes, de olcsó szállás, két éjszakára tökéletes.