Korán keltünk, mert a 6:20-as IC-vel mentünk Párizsba és ki kellett gyalogolni az állomásra. A peronrész elég lepukkantnak tűnt, de fenn betűket fedeztünk fel, amit nem tudtunk mire vélni. Az IC érkezésekor kiírták, hogy hányas számú kocsi melyik betűhöz fog érkezni. Nagyon jó ötlet, mert így nem kell rohangálni. Szokatlan volt, hogy itt a vonat pontosan indult és pontosan érkezett... Menet közben többször is 160 km/h-s tempót mértem a tablettel. 7:20 körül értünk a Saint-Lazare pályaudvarra, ahol Mobilis napijegyet vettünk, amivel a metrón korlátozás nélkül utazhattunk, az egyéb tömegközlekedési eszközöket pedig az 1. és 2. zónában használhattuk.
Párizsban 14 metróvonal van, ami elképesztően bonyolultnak tűnik, de nagyon jó a tájékoztatás, mindig megtaláltuk, hogy merre kell menni. Először a Trocadérónál szálltunk ki és innen már látszott az Eiffel-torony, ami az első úti célunk volt. Fél 9 körül alig volt még sor, ahová beálltunk, de valaki szólt, hogy egy másik pénztár is kinyit, ahol nem áll senki ezért gyorsan odamentünk. Negyed óra múlva kiderült, hogy ez a pénztár nem nyit ki, így vissza kellett állni az előző sorba, ami ekkorra már háromszorosára nőtt... Elég rémisztő volt, hogy mennyit kell majd várni, de nagyon gyorsan haladt, miután 9-kor kinyitottak a pénztárak. Belenéztek a táskába – nagyon figyelnek a biztonságra. Lifttel fel a 2. emeletig, majd egy másik lifttel fel a tetejéig. Fantasztikus volt a látvány.
Ezután egy kis gyaloglás után megtaláltuk az Invalidusok Dómját (Napóleon sírja), de mivel csak egy múzeumi belépővel kombinálva lehetett bemenni, így kihagytuk. Metróra szálltunk és sétáltunk egy kicsit a Champs-Élysées-n, ami egy kicsit csalódás volt, hiszen kinn voltak a tribünök július 14-re, így porban kellett menni.
Megnéztük a Concorde teret, ami szintén tele volt tribünnel.
Benéztünk a Tuilériák kertjébe, ami szintén csalódás volt, mert murvában és porban kellett gázolni... Akkor irány a Notre Dame, ahol hatalmas sor állt, annak ellenére, hogy nincs belépő, de itt is jött az átvizsgálás. Nem okozott csalódást a templom, csak közhelyeket tudnék róla írni, ne hagyjátok ki.
Vettünk az utcán két hatalmas bagettes szendvicset (szinte ingyen :) ) és egy padra leülve megettük. Ezután szerettük volna megnézni a Panthéont, de felújítás miatt zárva volt. Elmetróztunk a Diadalívhez, ahová természetesen belépő van. Kerestük Győr nevét, hiszen Napóleon győztes csatáinak helyszínei vannak rávésve, Raab néven megtaláltuk. Fel lehet menni a tetejére, innen nagyon szép a kilátás. Lenézve a térre örültem, hogy nem kocsival jöttünk...
Ezután elmentünk a Louvre-hoz, de már előre eldöntöttük, hogy nem megyünk be, mert csak egy napot szántunk Párizsra. Az a piramis – szerintem – egyáltalán nem illik oda a piros boutique pedig egyenesen ronda.
Elmetróztunk még ahhoz a bizonyos hídhoz is, aminek a part menti része tele van lakattal.
Elmentünk még a Bastille térre, ahol egy palacsintázóban ettünk salátát és palacsintát. Majd ki az állomásra és indulás vissza Évreux-be, ahová este 10 után értünk vissza. Ezen a napon sem pihentünk, de hát nem is azért jöttünk...
